Mit tesz a kormány a multiknál dolgozó munkavállalók érdekében? - Bana Tibor interpellációja

Tisztelt Államtitkár Úr!

„Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet.” Ez az idézet az Alaptörvényből való, amelyet 2011-ben fogadtak el, mint ahogy az új Munka Törvénykönyvét is. Mai interpellációm arról szól, hogy a két törvény mennyire nincs összhangban, mennyire családellenes az új Munka Törvénykönyve.

2009-ben kezdték el bevezetni a hazánkban tevékenykedő nagyobb cégek, gyárak az úgynevezett munkaidőkeretet, természetesen először csak néhány részlegen, hogy teszteljék azt. Ez azt jelentette, hogy adott hónapban, ha 8 hétvégi nap volt, 4 szombat, 4 vasárnap, akkor ebből 6 napon (3 szombat, 3 vasárnap) délelőtt, délután, éjszaka kellett munkát végezni.

A családellenes munkaidőkeretet a céges lobbinak 2012-ben sikerült törvénybe iktatnia, többek között KDNP-s képviselők javaslatára. Innentől kezdve aztán már csak a szakszervezetek erején múlt, hogy hol került bevezetésre ez a foglalkoztatási modell. Érdemes kiemelni, hogy Ausztriában, Őrvidéken, ahol a szakszervezeti támogatás 70%-os, még nem tudtak a szombati napból hétköznapot csinálni, de hazánkban, ahol a jellemző szakszervezeti támogatás 20% körül mozog, már elterjedt ez a foglalkoztatási módszer.

Az ingyen hétvégeztetés legnépszerűbb formája 2016-ra több cégnél az 5/2-es modell lett, melynek lényege a szombati munkavégzés egy hétköznapi pihenővel. Ezt a dolgozók elsöprő többsége elutasítja. A „lepihentetéses” műszakmodellt általában nem egyszerre vezetik be, hanem mindig megvárják, hogy a részlegen elcsituljanak az indulatok, majd jöhet a következő részleg. A cégek vezetői szinte mindig a törvényre hivatkoznak.

Tisztelt Államtitkár Úr!

600 ezerre teszik azok számát, akik elhagyták az országot, többségében képzett, fiatal munkaerőről van szó. A kormány szerint ők „kalandvágyból” mentek el. Mindeközben az Önök által meghirdetett „Gyere haza, fiatal!” program annyira sikeres volt, hogy már az alapítója is külföldön dolgozik.

A betegséget jobb megelőzni, mint kezelni! Ha a cégek a fiatalok körében csúcsra járatják a munkaidőkeretet, a nyugati országok fognak profitálni a jól képzett, jól terhelhető, fiatal magyar munkaerőből, itthon meg készíthetik a törvényt a nyugdíjkorhatár emeléséről, tovább stresszelve a munkavállalót. Az a melós, aki éjszakás, és bemegy hétfőn, kedden dolgozni, szerdán otthon marad, majd csütörtökön, pénteken, szombaton ismét éjszakázik, annak a bioritmusát jobban megbolondítani már nem lehet. Azokról már nem is beszélek, akiknek két Éjszakás hét jut az adott hónapban, ők vasárnap reggel lefekszenek, majd délben felkelnek azzal, hogy jövő héten lesz egy teljes vasárnapjuk.

Az elmondottakat figyelembe véve látható, hogy a Munka Törvénykönyve nincs összhangban az Alaptörvénnyel, hiszen nem biztosítja a feltételeket az abban megfogalmazott elvek és a harmonikus családi élet számára. Várom államtitkár úr érdemi válaszát az alábbi kérdésekre:

- Mikor lesz végre a Munka Törvénykönyve is család- és nemzetbarát, mint amilyen állítólag a jelenlegi kormány?

- Várhatók-e érdemi egyeztetések a felsorolt problémákkal kapcsolatban a szakszervezetekkel és más érintettekkel?

Várom érdemi válaszát!