Beszámoló a augusztusi testületi ülésről

Valóban ennyire fontos az urizálás?

Két hónap után – a rendkívüli üléseket leszámítva – került sor az ősz első rendes testületi ülésére Szentgotthárdon. Nyáron többször is összeültünk különböző pályázatok benyújtása, többek között például szabadtéri fitneszparkok telepítése ügyében. Ami számomra – és talán Önök számára is – a legérdekesebb volt, az új gépjármű beszerzése volt. Ezt a Közbeszerzési Bizottság tárgyalta, július elején. Valóban akkora nagy méltóság lenne Szentgotthárd polgármestere, hogy 7.5 millióért kell egy fullos felszereltségű Opel Insigniát venni a számára? Nem elég neki egy nagyságrendekkel olcsóbb, ugyanebből a márkából? Konkrétan az új Opel Astra (ez nem a reklám helye) az év autója lett, én azt gondolom, hogy ez a jármű is maximálisan kiszolgálhatná az igényeket, nem kellene a felesleges rongyrázás és urizálás. Nem mellékesen pedig több pénz is maradt volna a város kasszájában. A legérdekesebb az, hogy ez a tétel szépen el volt rejtve valahol az éves költségvetésben, de úgy, hogy ezt senki sem látta! Gyermekkorom egyik kedvenc meséjét juttatta ez eszembe: hüpp-hüpp, Barbatrükk! Ezt még maga Rodolfo sem csinálhatta volna szebben…

Hátralékok – a Kézilabda Klub és az önkormányzati bérlakásban lakók az érintettek

Vízdíj, lakbér, közös költség, távfűtés, sorolhatnám. A Kézilabda Klub vízdíjtartozást halmozott fel, ennek azonnali rendezése nem várathatott magára, különben a klub működése került volna veszélybe. Itt egy kicsit fura helyzet áll fenn a Városi Sporttelep miatt. A terület jelenleg a KK tulajdonában van, a városnak viszont visszavásárlási joga van rá, amennyiben a sportcsarnok építése nem valósul meg. Mivel a felépített (fél)csarnok nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, így jogilag az az épülettorzó nem is létezik – egyszóval az építkezés nem valósult meg. A KK-nak azonban nem akaródzik visszaadni a területet, véleményem szerint hosszas huzavona fog ezután következni a két fél között, amivel véglegesen rendezni lehet majd a tulajdonviszonyokat.

A bérlakásokban lakók viszont más lapra tartoznak. Röviden kifejezve: rengeteg a potyautas! Sokan még a minimális, szociális alapon megállapított bérleti díjat sem fizetik rendszeresen, az egyéb rezsiről nem is beszélve. Van olyan lakó, akinek közel 2 millió (!) forintos tartozása van a Régióhő felé, azaz évek óta ingyen fűtteti a lakását! Egyéb anomáliák is vannak sajnos a rendszerben. A város közepén szó szerint drogos egyének laknak önkormányzati bérlakásokban, ők tevékenységükkel rendszeresen „megörvendeztetik” közterületeinket is. Az a kérdés is megérne egy misét, hogy a Pannon Kapu leköszönt elnöke miért is lakik még abban a lakásban, amelyiket munkaköre folytán utalt ki számára a város? Tanárok, hivatali dolgozók állnak sorban lakásért, nekik is nyugodt lélekkel át lehetne adni a szóban forgó lakást, munkakörükre hivatkozva. A Tisztelt Olvasó találgatására bízom, hogy ez miért nem történt meg.

Művészet, avagy mégsem? Gémeskút a Hársas-tóban

Kicsit vicces, hogy szinte erről ment a legnagyobb vita az ülésen – de legalább az installáció felállítói elérték, amit akartak: beszélnek róla az emberek! A horgászok részéről érkezett egy levél, miszerint kérik a mű lebontását, mivel zavarja őket tevékenységük közben és a tóra látogatóknak sem tetszik az alkotás. Művészeti dolgokban egyszerűen nem lehet állást foglalni. Valakinek ez szép, másoknak nem. Ízlés kérdése, így az Önkormányzat nem támogatta a nevezett mű lebontását.

 

Tisztelt Olvasó, a szeptemberi ülés után újra jelentkezem beszámolómmal.

 

Lábodi Gábor

önkormányzati képviselő, Jobbik